Tűzjelző karbantartás
A tűzjelző rendszer karbantartása és felülvizsgálata életet menthet
A tűzjelző rendszer karbantartó feladatai
A tűzjelző rendszer karbantartási módszereiről
Rendszeres karbantartási feladatok
A dokumentálással kapcsolatos előírások szerint a munkanaplóban rögzíteni kell
A tűzjelző rendszer karbantartása és felülvizsgálata életet menthet
A tűzjelző berendezés működése akkor kezdődik, amikor a megrendelők túl vannak a tervezésen, telepítésen, engedélyeken. A beüzemelés kezdetéig a kivitelezők azon dolgoznak, hogy a tűzjelző rendszer megfelelően elássa a feladatát, és az Önök életét, munkáját ne zavarja, működése észrevétlen legyen. De ez nem jelenti azt, hogy a továbbiakban semmi dolgunk sincs a tűzjelző rendszerrel, a hátralévő élettartama alatt rendszeresen el kell végezni a felülvizsgálatokat és a karbantartást.
Ennek a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert az egyik legnagyobb veszély, ha védettnek hisszük magunkat egy működésképtelen tűzjelző rendszer mellett.
A tűzjelző berendezést a hatósági átadásakor, több szempontból is ellenőrzik. A rendszer megfelel-e a szabványoknak és előírásoknak, a terveknek megfelelően történt-e a kivitelezés, a megfelelő eszközöket, anyagokat építették be, és a legfontosabb szempont, tűz esetén megfelelően fog működni a rendszer. A tűzjelző rendszer kizárólag a hatósági engedély meglétekor kezdheti meg működését. Optimális esetben 20 évig zökkenőmentes üzemidőre számíthatunk, de a gyakorlatban természetesen hamarabb elavulnak az eszközök. A tűzjelző berendezések nem kikapcsolhatóak, kivéve a hibajavítások és karbantartások során.
Felülvizsgálatba tartozik a tűzjelző rendszer berendezéseinek, eszközeinek működőképességi ellenőrzése, bevizsgálása, valamint a személyi, környezeti feltételek rendszeres ellenőrzése.
Karbantartásnak nevezzük azt a tevékenységet, melyekkel az adott tűzjelző berendezéseit, eszközeit működőképes állapotban tartjuk. Ebbe tartoznak a szükséges tisztítások vagy a meghibásodások javításai.
Az átadás után a berendezés általában hallhatatlanul és láthatatlanul működik, de az időközben bekövetkező változásokat és meghibásodásokat javítani kell, a rendszer működőképességének megőrzése céljából. A tűzjelző rendszer legjobb próbája az éles helyzet, ilyenkor megbízhatóan kell működnie, már nincs lehetőség semmiféle hiba kijavítására. A hosszú távú megbízható működés a rendszeres karbantartásokkal és felülvizsgálatokkal kivitelezhető. A hatósági engedélyhez nem kötött tűzjelző rendszerek esetében a fenntartó számára nem kötelező, csak választható a karbantartás igénybevétele.
A tűzjelző rendszer felülvizsgálatának és karbantartásának további célja, a téves jelzéseket a minimálisra szorítani. Minden gondosság ellenére bármelyik rendszernél előfordul bizonyos %-ban téves jelzés. Ismétlődő, időnként nagyon költséges következménnyel járnak, tűzoltósági vonulások, az épület szükségtelen kiürítése, áramtalanítása, és az ezekből adódó anyagi károk. A karbantartással elkerülhető, hogy a gyakori téves jelzések hiteltelenné tegyék a tűzjelző rendszerek riasztásait.
Jelenleg a tűzjelző rendszerek karbantartásával a 2/2002 (1.23.) BM rendelet 2. sz. mellékletének V/2. fejezete az irányadó. A rendeletek továbbá a karbantartások elvégzését szakképesítéshez kötik (32/1997.(V.9.) BM rendelet).
Minden létesítmény üzemeltetőjének feladata, hogy kijelöljön egy tűzvédelmi felelős személyt, aki a tűzvédelmi berendezés rendeltetésszerű használatáért, a karbantartásokért és felülvizsgálatokért felelősséggel tartozik. A tűzvédelmi karbantartó szakember is lehet az üzemeltető alkalmazottja, de lehet a berendezést telepítő és a karbantartásra szerződött cég szakembere is.
A karbantartásokat rendszeresen heti, havi, féléves és éves gyakorisággal el kell végezni, továbbá minden egyedi helyzetben, amikor a megfelelő működést valami veszélyezteti vagy meghibásodásra utal. Ilyenek például a téves riasztás, a valódi tűzjelzés, az átprogramozás, a karbantartó váltás, jelentősebb áramszünet vagy üzemszünet. A heti felülvizsgálatokat az üzemeltető által kinevezett tűzvédelmi felelős személy kötelessége elvégeztetni, egyébként a szakképzettséggel rendelkező karbantartó feladata.
A tűzjelző rendszer karbantartó feladatai
A felülvizsgálat és karbantartás előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, MSZ 9785-2:1980-as szabvány, (Tűzjelző berendezés, főbb egységek, létesítés és felülvizsgálat) és a BS 5839:1-1988 (Épületek tűzérzékelő- és jelző rendszerei, tervezési, létesítési és karbantartási szabályzat) tartalmazzák.
Fentiek alapján elmondható, a szakképzett karbantartónak a felülvizsgálatok során a következő területeket kell ellenőriznie, valamint minden ellenőrzést és állapotot dokumentálnia
- személyi feltételeket (kezelőszemélyzet felkészültségét, üzemeltetési napló vezetését, az állandó felügyelet meglétét)
- környezeti feltételeket (a létesítményben bekövetkezett építészeti vagy funkcionális változásokat, az érzékelők és jelzésadók megfelelően szabad helyzetét, a téves jelzések lehetséges okait)
- műszaki feltételeket (hibaállapotot, tápegységet, kezelőegységeket, hurkonként legalább egy érzékelőt, a hang- és fényjelzők működését, a távfelügyelet felé érkező átjelzést )
A tűzjelző rendszer karbantartási módszereiről
- Szemrevételezéssel ellenőrizhetőek a tűzjelző berendezés érzékelőinek sértetlensége, megfelelő helye (nincs-e takarásban), épek-e a vezetékek szigetelése és elektromos csatlakozások, a tűzjelző központ, a tartalék áramforrások bekötése. Mindig vizsgálni kell az eltéréseket az elszíneződések, a páralecsapódások, oxidációs foltok, a szennyeződések veszélyeztetik a megfelelő működést.
- Elektromos próbával a vezérléseket ellenőrizzük a központi egység által küldött jelzések valóban beindítják a szükséges fény- és hangjelzést, a távfelügyeletre az átjelzést. A kézi jelzésadókat roncsolás mentes módon teszteljük.
- Tesztelni kell az érzékelőket érzékenységvizsgálattal. A tűzre utaló jeleket imitáljuk, valós füstöt állítunk elő teszt aeroszollal vagy speciálisan erre a célra kifejlesztett füstölővel. Majdnem hasonló eredményt érhetünk el füstképzés nélkül teszt mágnes alkalmazásával vagy lézeres ellenőrzéssel. A gyártók számos segédeszközt kínálnak a karbantartási készletben: pl 5-8 m-es magasságig alkalmazható teleszkópos karokkal is gyorsíthatjuk, egyszerűsíthetjük a karbantartási munkafolyamatot.
- A felülvizsgálatok során gyakran a hatósági előírásokon túl a gyártók által meghatározott módszereket és eszközöket kell alkalmazni a teszteléskor, mert ellenkező esetben nem vállalnak felelősséget az adott eszköz üzembiztonságáért. A tűzjelző berendezések üzemeltetői ezekkel az előírásokkal általában csak a felülvizsgálat során találkoznak.
Az előírások szerint évente minden érintkezőt legalább egyszer ellenőrizni kell. Negyedéves karbantartás esetén értelemszerűen egy alkalommal az érintkezők is felül kell vizsgálni. A tűzjelző berendezések rendszeres felülvizsgálata során felmerült hibákat, haladéktalanul ki kell javítani, és a rendszeres karbantartási feladatokat el kell végeznie.
Rendszeres karbantartási feladatok:
- akkumulátorok cseréje az előírt időközönként;;
- a központba érkező kábelcsatlakozások megerősítése
- a megbízhatatlanul működő, több téves jelzést adó érzékelők cseréje
- érzékelők tisztítása
A dokumentálással kapcsolatos előírások szerint a munkanaplóban rögzíteni kell:
- a felülvizsgálat, karbantartás idejét;
- a karbantartott (tisztított, javított, cserélt) részegységeket
- a karbantartást végző személy adatait.
- a vizsgált részegységek felsorolását;
- a tapasztalt állapotot;
- az elvégzett tevékenységeket
A cikkek tartalma és a tudományos meghatározásai az OKTEL Kft. engedélyével lettek megjelentetve.