A tűzjelző rendszerért felelős személy általános feladatai közé tartoznak:

A tűzvédelmi felelős személy feladatai a napi ellenőrzések során:

A tűzvédelmi felelős személy feladatai a havi ellenőrzések során:

A tűzvédelmi felelős személy feladatai a féléves és éves ellenőrzés során:

A tűzvédelmi felelős személy feladatai egyedi esetek során:

Téves tűzjelzések okai és kezelésük

A tűzjelző rendszerért felelős személy általános feladatai közé tartoznak:

• a tűzjelző berendezés kezelőinek oktatása
• a karbantartó munkájának segítése, ellenőrzés
• a napi és heti felülvizsgálatok és karbantartás irányítása
• a rendszer karbantartójával való kapcsolattartás, szerződések megkötése
• a bekövetkezett változásokról értesítenie kell a karbantartót (aki esetleg részben módosítja a tűzjelző-rendszert)
• biztosítania kell az érzékelők szabad légterét fél méteres sugarú körben
• biztosítja, hogy a kézi jelzésadók láthatóak és megközelíthetőek legyenek;
• biztosítja, hogy a hang- és fényjelzők ne legyenek takarásban;
• ügyel arra, hogy hozzáférhető legyenek a tűzjelző központ, és az ehhez tartozó kulcsok és jelszavak
• a téves tűzjelzések elkerülése érdekében, a dolgozókkal ismertetnie kell a tevékenységük hatásait a tűzjelző berendezésre
• a tűzvédelmi dokumentumok őrzése: karbantartási, üzemeltetési napló, megvalósulási terv, hatósági engedélyek
• Felügyelnie kell, az üzemeltetési/karbantartási naplóban az alábbiak szerepeljenek

1. a felelős személy neve, elérhetőségei
2. a szerződött karbantartó elérhetőségei
3. minden tűzjelzés (valódi, teszt, téves), az érzékelő eszköz azonosításával és a jelzés okával
4. a hibajelzés és bekövetkezésének ideje
5. a felülvizsgálat vagy javítás és elvégzésének ideje
6. a kiiktatási és tiltási művelet és elvégzésének ideje
7. a rendszer mindennemű módosítása és üzembeállításának ideje

A tűzvédelmi felelős személy feladatai a napi ellenőrzések során:

• Ellenőrizze legalább 24 óránként, hogy a rendszer nyugalmi állapotban van-e, ha nem, akkor kijelzett hibát be kell jegyezni az üzemeltetési naplóba.
• Ellenőrizze, hogy az előző hibabejegyzésre megtörtént-e az intézkedés.

A tűzvédelmi felelős személy feladatai a havi ellenőrzések során:

• Hurkonként egy kézi jelzésadóval tűzjelzést kell generálni, hogy a rendszer kijelzéseit, a távjelzést, a hangjelzést és az egyéb figyelmeztető eszközök működését ellenőrizni lehessen (hangjelzés ne tartson 1 percnél tovább, ebből adodóan az ellenőrzés és egy valós tűzjelzés könnyen megkülönböztethető lesz).
• Minden hónapban másik kézi jelzésadót kell működtetni!
• Az ellenőrzés eredményét és a jelzésadó számát fel kell jegyezni az üzemeltetési naplóban.
• Az ellenőrzés során, ha hiba adódik, azt fel kell tüntetni az üzemeltetési naplóban, és a hiba elhárítását meg kell kezdeni.
• A tartaléküzemben használt generátorokat havonta egyszer, (tápellátási hibát szimulálva) egy órán keresztül kell működtetni terhelés alatt.
• Az ellenőrzés megkezdéséről és befejezéséről értesíteni kell a bent tartózkodókat és a távfelügyeletet.

A tűzvédelmi felelős személy feladatai a féléves és éves ellenőrzés során:

A rendszeres féléves és éves felülvizsgálatok, karbantartások a szakképzett karbantartó feladatai. Az üzemeltető részéről felelős személy feladatai:

• Gondoskodnia kell arról, hogy a munkákat egy szakképzett karbantartó végezze.
• Biztosítja a karbantartó számára a munkavégzés feltételeit (bejutás elzárt, helyekre stb.).
• Ellenőrzi a karbantartó munkáját, hogy az ellenőrzéseket elvégezte.
• Végül igazolja, és jegyzőkönyv alapján átveszi az elvégzett munkát.

A tűzvédelmi felelős személy feladatai egyedi esetek során:

• Tűzeset után: a szakképzett karbantartóval ellenőrizteti a tűz során esetleg sérült eszközöket, kábeleket, szerelvényeket, a minden hibát feljegyez az üzemeltetési naplóba, melyek javítását azonnal meg kell kezdeni.
• Téves jelzések után: azonosítani kell a kiváltó okot, és fel kell jegyezni az üzemeltetési naplóba. Ha a kiváltó okot nem lehet pontosan meghatározni, akkor a jelzés idején az érzékelő környezetében fennálló tevékenységeket kell feljegyezni, és értesíteni kell a karbantartót.
• A rendszer meghibásodása esetén: meg kell határozni a hibás területet, és a hiba kijavításáig a terület felügyeletét kell biztosítani, fel kell jegyezni az üzemeltetési naplóba, a hiba kijavításának érdekében értesíteni kell a szakképzett karbantartót.
• A tűzjelző rendszer helyszíni vagy távolról történő változtatása, módosítása esetén: gondoskodnia kell arról, hogy újra-paraméterezés, átprogramozás esetén a szakképzett karbantartó a legrövidebb időn belül újra ellenőrizze a tűzjelző működését.
• A tűzjelző rendszer hosszú üzemszünete után: az éves felülvizsgálatnak megfelelő ellenőrzéseket el kell végezni és a munka eredményéről jegyzőkönyvet kell írni.
• Új tűzvédelmi karbantartóval kötött szerződés esetén: az új karbantartó számára biztosítani kell a tűzjelző rendszerrel kapcsolatos minden szükséges dokumentációt (a rendszer dokumentumai, megvalósulási terv, üzemeltetési napló) és a hozzáférési jogosultságot (jelszavak, kulcsok). Ellenőriztetni kell, hogy a tűzjelző rendszer megfelel az aktuális előírásoknak, (érzékelő lefedettség, elegendő a hangerő mindenütt, kábelezés minősége stb.). A karbantartónak azt is vizsgálnia kell, történtek-e változások a tárolt anyagokban, az épületben, a alkalmazott technológiában a dokumentumokhoz képest, amelyek a tűzjelző működését hátrányosan befolyásolnák. Az elvégzett ellenőrzésekről jegyzőkönyvet kell írni.
• A tűzjelző berendezés működésképtelenségét, valamint üzemen kívül helyezését a módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében a hivatásos önkormányzati, illetőleg az önkéntes tűzoltóságnak kell jelenteni.

Tűzjelző központot és érzékelőket gyártók, a fejlesztéseknél nem nagyobb érzékenységű, hanem az egyre stabilabban, téves jelzések nélkül működő rendszereket tekintik irányadónak.

Téves tűzjelzések okai és kezelésük

A téves tűzjelzések leggyakoribb okai, a környezetben keletkező zavarok. Tűzjellemzőhöz hasonló hatások (füstérzékelőknél a por, gőz, kipufogó gázok, nagy légsebesség; hő érzékelőnél (magas vagy gyorsan emelkedő hőmérséklet; lángérzékelőnél (nyílt láng, hegesztés, sütés stb.). Előfordul, hogy az érzékelő eszköz üzemképtelenné válik: saját vagy gyártási hiba következtében, az üzemi körülmények (por-, páratartalom, elektromágneses zavarforrás), vagy rongálás miatt. A szennyeződés miatt bekövetkező téves tűzjelzés is gyakori ott, ahol nem megfelelő a karbantartás. Szándékos riasztás esetén megkülönböztetünk jóindulatú és rosszindulatú riasztást, ezeket a kézi jelzésadóval indítják. A téves tűzjelzések, kezeléseket a felelős személynek fel kell jegyeznie: melyik érzékelő és miért, mikor jelzett, vagy ha nem derül ki egyértelműen, hogy mi okozta a jelzést, akkor a jelzés idején fennálló körülményeket is dokumentálni kell. A téves jelzések elfogadható értékei, irodai környezetben telepített tűzjelző esetén 1 téves jelzés évente 100 érzékelőként, az még elfogadható, még ipari környezetben az 1/75 vagy 1/50 arány a gyakoribb.

A féléves és éves felülvizsgálatok előtt a szakképzett karbantartónak az üzemeltetési napló alapján ellenőriznie kell, hogy a felülvizsgálat napjától számított 1 éven belül mennyi téves jelzést regisztráltak 100 érzékelőként, valamint az előző felülvizsgálat óta volt-e olyan érzékelő vagy kézi jelzésadó, melyről 2 vagy több alkalommal érkezett téves jelzés.

A tűzvédelmi felelős személy hatáskörébe tartozik a fent ismertetett okokból keletkező téves jelzések kezelése és kiküszöbölése:

• a szerződött külső szervezetek által végzett munkák során keletkezett téves jelzések
• a technológiai előírások megsértéséből származó téves jelzések
• a tűzjelző havi ellenőrzésekor a távfelügyelet értesítése hiányában keletkezett téves riasztás
• a szándékosan okozott téves jelzések

Az összes többi esetben a szakképzett karbantartó beavatkozására is szükség van, a téves jelzések megszüntetésére. Olyan esetek is előfordulnak, amikor az üzemeltetési előírások, körülmények nem módosíthatók, így a karbantartónak kell megoldást találnia a problémára. A karbantartó által elvégzett beavatkozás bizonyos esetekben tervmódosítást vagy tervezői jóváhagyást is igényelhet.