A tűzjelző rendszer alapfogalmai
Tűz zónák
Tűzjelző rendszerek
Hagyományos tűzjelző rendszer
Hagyományos, címezhető tűzjelző rendszer
Analóg címezhető tűzjelző rendszer
Passzív tűzvédelem
Tűz zónák
A tűzjelző rendszer kialakítása során, a védendő területen akár több tűzriasztási és tűzjelző zóna is létrejön. A tűzjelző zóna létrehozásának célja, a tűzjelzések helyét a lehető leggyorsabban és legpontosabban lehessen azonosítani. Ezek a tűz zónák az épület mely részein találhatóak, fizikailag vagy funkcionálisan jól elkülöníthető részei, önálló egységként kezelhető területei (irodák, gyártósor, mélygarázs). Egy tűzjelző zónán belül több, vezérlőelem és kézi jelzésadó is elhelyezhető.
A tűzjelző központ típusát a zónaszám az érzékelők (hő érzékelő, füstérzékelő), mennyisége alapján kell kiválasztani.
Tűzjelző rendszerek
Három típusba sorolhatóak, ezeket a típusokat már nem választja el éles határ. A technológiai fejlődés lehetővé teszi a tűzjelző rendszer elemeinek egyedi kiválasztását, így a specializáció miatt vegyes rendszerek is kialakultak. A tűzjelző rendszerek fajtáját a védendő terület mérete, jellege határozza meg.
Hagyományos tűzjelző rendszer
A hatósági engedélyhez kötött tűzjelző rendszereknél, a hagyományos rendszerek alkalmazása visszaszorulóban van. Kisebb vagy nagyobb egyterű, könnyen átlátható szerkezetű épület esetén máig is alkalmazzák a hagyományos tűzjelző berendezéseket, elsősorban kedvező áruk miatt. A központból induló hurkokra felfűzött érzékelők nem csak észlelik a tűzre utaló jeleket, hanem a gyárilag beállított határérték elérésekor jeleznek a központi egység felé. A tűzjelző központ riaszt a kapott jelzésnek megfelelően. A rendszer azonos hurkon (ami egy külön tűz zóna is) lévő érzékelők között nem tud különbséget tenni, ezért csak helyszíni bejárással lehet megállapítani a tűzjelzés, illetve a tűz pontos helyét.
Hagyományos, címezhető tűzjelző rendszer
A jelző hurkokra felfűzött hő- és füstérzékelők egyénileg címezve szerepelnek az áramkörben, tehát nem csak a tűzzóna száma azonosítható, hanem azon belül is a hő- vagy füstérzékelő pontos helye, riasztásnál a tűz keletkezésének helye. Az érzékelők címzése történhet mechanikusan és elektronikusan is. A mechanikus címzésre elterjedt megoldás, az érzékelők címző hurkon elfoglalt címét két dekád forgókapcsolóval lehet beállítani a 01-99 tartományban. A érzékelők LED-jeit a tűzközpont vezérli. Minden lekérdezéskor felvillannak, riasztás esetén folyamatosan világítanak. Egy helyiségbe lépve villogó piros fényt lát az érzékelőn, akkor nyugodt lehet, a tűzjelző berendezés működik. Az tűzérzékelők úgy, mint az előző esetben, a tűzre jellemző paraméterek átlépését képesek jelezni.
Analóg címezhető tűzjelző rendszer
Intelligens tűzjelző rendszernek is nevezzük, bár ez a megnevezés szinte évről évre változik, mindig az adott időszak legfejlettebb technológiáját tekintjük intelligensnek. A jelenleg alkalmazott intelligens tűzjelző rendszereket a következő tulajdonságok jellemzik:
- A rendszer címzett, ezért minden érzékelőről érkező jelzés beazonosítható.
- Az érzékelők analóg, folyamatos jeleket mérnek, nem csupán igen-nem állapotot ismernek fel. Számos hő- vagy füstérzékelőt mikroprocesszor vezérel, amely a tüzek vizsgálata során a leggyakoribb jellemzők alapján kialakított algoritmus szerint értékeli a paramétereket.
- A jelzések feldolgozása az intelligens tűzérzékelőben (a mikroprocesszorban) részben pedig az intelligens központban történik, amely több érzékelő jelét összevetve értékeli azokat. Az érzékelő és a központ közötti interaktív kommunikáció újabb fejlesztéseket tett lehetővé, például a riasztási határértékek automatikusan változnak a környezeti hatásokat figyelembe véve. Így a téves riasztások száma jelentősen lecsökken.
- A tűzérzékelők jelzési szintje egyenként is beállítható.
- A tűzérzékelők megfigyelése, ellenőrzése a téves riasztások elkerülése érdekében.
- Képesek adatfeldolgozásra.
- A kezelőegységeken üzenetet jelenít meg.
- Figyelmeztető jelzést ad a határérték elérése előtt.
- Hibaüzenetei differenciáltak.
Ezeknek az újabb lehetőségeknek a célja elsősorban a biztos detektálás, és a téves tűzriasztások csökkentése. A további fejlesztések iránya a kombinált tűzérzékelők alkalmazása felé halad.
Passzív tűzvédelem
A tűzjelző- és oltóberendezéseken (aktív tűzvédelem) kívül a tűz megelőzésére és veszélyeinek csökkentésére is nagy figyelmet fordítanak a fejlett államok kutatásaik során.
A tűz által kiváltott események elemzése során érdekes tényre derült fény. Az áldozatok nagy része nem a tűz miatt veszíti el életét, hanem az épületek, (alagutak, repülőgépek stb.) szerelési anyagainak égése következtében keletkező mérgező füst miatt. Ezek az anyagok (nagyrészt PVC-k) égésük során sűrű, fekete füstöt termelnek, melynek belélegzése mérgező, és a meneküléshez szükséges tájékozódást is jelentősen akadályozza. Ezért a kábelgyártók kifejlesztették a halogénmentes szigetelésű kábeleket, amelyek égésterméke nem toxikus.
Az is fontos tanulsága az épülettüzeknek, hogy az acélszerkezetek tartószilárdsága 500 Celsius fokon meggyengül, e fölött pedig bármikor beszakadhat. Ezért a festékek és bevonatok is részévé váltak a passzív tűzvédelemnek: 30, 45 vagy 60 perces védelmet biztosítanak az adott felületnek. Ha 60 percnél is hosszabb védelemre van szükség, akkor tűzálló lapokat alkalmaznak.
A cikkek tartalma és a tudományos meghatározásai az OKTEL Kft. engedélyével lettek megjelentetve.