Akadálymentesítés fogalma, jellemzői és a vonatkozó törvények

Intézményi és személyi akadálymentesítés

Az akadálymentesítés típusai

Hallókészülékek jellemzői

A telepített indukciós hurok és működése

Az indukciós hurok típusai és kiépítése

Telepített indukciós hurok

Mobil indukciós hurok

Indukciós hallássegítő rendszerek alkalmazási helyei

 

Magyarországon a halláskárosultak aránya 7-10 %-ra tehető. Az Esélyegyenlőségi Törvény keretében ma már egyre több közintézményben, vallási helyen, szórakozóhelyen kerül kiépítésre indukciós hallássegítő, vagy más néven indukciós hurok-rendszer. Az eszköz a hallássérültek számára elősegíti a társadalomba való teljes körű integrálódást, a különféle társasági és közösségi rendezvényeken való részvételt, és a mindennapi feladatok önálló ellátásának megteremtését.

Az ügyfélszolgálati rendszerben működtetett, valamint nyilvános szolgáltató tevékenység esetében az akadálymentesítésének határideje 2013. december 31.

Akadálymentesítés fogalma, jellemzői és a vonatkozó törvények

A kép jelzi a telepített indukciós hurok-rendszert. Sok ember számára (és itt beleértjük a szakembereket is) az akadálymentesítés fogalma kimerül a mozgásszervi fogyatékosokat segítő fizikai akadálymentesítésben. Ez gyakran nem jelent többet, mint hogy a középületeket, korláttal vagy kapaszkodóval látják el. Az akadálymentesítés azonban jóval többet jelent a fizikai környezet akadályainak megszüntetésénél, mert ahogy a fogyatékosság is többféle szempontból definiálható (orvosi, társadalmi), és többféle típusa van a mozgásszervi fogyatékosságon kívül (látószervi, hallószervi, értelmi), úgy nem csupán egy lépcső jelenthet akadályt egy fogyatékkal élő ember számára. Ide sorolhatjuk az információs és kommunikációs korlátokat, tájékozódási vagy megközelítési problémákat, nehézségeket, és tágabb értelemben a társadalomba való beilleszkedés akadályait is.

Az akadálymentesítés egy összefoglaló fogalom, melyet azért végeznek, hogy a fogyatékkal élők számára biztosítsák azokat a körülményeket, melyek segítségével el tudják végezni az akadályoztatott tevékenységeiket. Így önálló életvitelt és a társadalmi életben való aktív részvételt lehet biztosítani számukra. Ennek jogi hátterét, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénye adja.

„Kommunikáció

6. § (1) A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.

(2) Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét.

7. § (1) A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit.

(2) Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.”

Az új Országos Fogyatékos ügyi Program (2007-2013) 10/2006. (II. 16.) OGY határozatának mellékletében szereplő I. fejezet kimondja az esélyek kiegyenlítésének elvét, miszerint:

„A fogyatékos személyeket – a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjaiként – ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden más állampolgárt. Ugyanakkor egy-egy feladat vagy cselekvés végrehajtásához, élethelyzetben való közreműködéshez – másképpen a jogok érvényesítéséhez – a testi funkciók és/vagy a testi struktúrák sérülése(i) miatt az esélyek kiegyenlítését szolgáló – másképpen a tevékenység akadályozottságát, a részvétel korlátozottságát megszüntető – intézkedésekre van szükség. Ezek a társadalmi akadályok és korlátok diszkriminációt és szociális kirekesztést eredményeznek. A Program az esélyek kiegyenlítésének elvére épül.”

Intézményi és személyi akadálymentesítés

Az intézményi akadálymentesítő eszközei fixen telepítettek és rögzítettek, viszont a személyi akadálymentesítő eszközök mobil berendezéseket jelölnek, melyet csak egy személy használ, amit magával vihet bárhová.

Az akadálymentesítés típusai

Az akadálymentesítés egy összefoglaló fogalom, így típusait az akadályoztatás típusai szerint csoportosíthatjuk.

Ide sorolhatjuk azokat az épületeket amelyeket különféle eszközökkel, mobil lépcsőfeljárókkal, emelőlapokkal, személyfelvonókkal egészítenek ki, és így a mozgássérültek közlekedését biztosítják.

A látás-és hallássérültek számára összefoglaló néven, infó-kommunikációs akadálymentesítés a leglényegesebb, melynek fő elemei:

A látássérültek számára: Hangos tájékoztatás biztosítása, a gyengén látók számára fényjelzés is, burkolati vezetősáv kialakítása, a lépcső élek és a kapaszkodók megjelölése, hogy az elég feltűnő és kontrasztos legyen a gyengén látók számára is.

A halláskárosultak számára: indukciós hurokrendszer kialakítása.

Ide sorolandó az internet és egyéb elektronikus közszolgáltatások használatának biztosítása is. Ezért olyan módon kell kialakítani a megfelelő telekommunikációs és számítástechnikai rendszereket, hogy azokat a fogyatékossággal élő emberek is tudják használni. A különféle információs rendszerek kialakításánál elengedhetetlen és fontos követelmény, hogy könnyen értelmezhető táblákkal hívják fel a figyelmet, valamint a normál információs táblákon kívül Braille írás is egyaránt legyen.

Hallókészülékek jellemzői

Mint sok területen, úgy a kommunikációs akadálymentesítő eszközök között is kezdi átvenni a digitális technológia az analóg eszközök helyét.

A hagyományos hallókészülékek esetében egy beépített mikrofon az erősítőhöz juttatja a hangot, ami a jelfeldolgozás után a hangszórón át a dobhártyához kerül. Ez csak akkor működik megfelelően, amikor nincsenek zavaró háttérzajok, és a hang forrása a hallókészüléket viselő közelében van. Ellenkező esetben a hasznos hanginformációkon kívül egyéb háttérzajok is felerősödnek, ekkor nemcsak a természetes hangzástól van megfosztva a hallókészüléket viselő személy, hanem esetleg a beszédértéstől is.

Már az analóg hallókészülékek egy részében is megtalálható volt egy speciális áramkör, egy telefontekercs, amelyet a telefonáláskor történő beszédérthetőség növelése miatt alkalmaztak. A telefontekercs a telefonkagyló hangszórójának elektromágneses jeleit induktív kapcsolattal fogadja. Az analóg hallókészülékeknél sajnos a készülék mikrofonja telefonálás közben is működött, ami kellemetlen gerjedéseket idézhetett elő. A digitális hallókészülékeknél ez a probléma már megoldódott, mert a mikrofon és a telefontekercs működése egymástól függetleníthető. A telefontekercs nemcsak a hallássérültek telefonálását könnyíti meg, hanem közösségi helyiségekben is biztosítja számukra a koncertek vagy előadások meghallgatását. Egy ilyen helyszínen kiépített indukciós hurokrendszer a mágneses téren keresztül továbbítja a hangot a telefontekercses hallókészüléket viselőhöz. Ebben az esetben a háttérzajok nem, csak a tiszta beszédhang kerül felerősítésre, így a beszélő személytől távol, vagy zajos környezetben is biztosítható a jó beszédértés. Az indukciós hurok a telefontekerccsel ellátott hallókészülékek bármely típusánál (fülbe helyezhető, hallójárati, mélyhallójárati, fül mögötti) használható.

A telepített indukciós hurok és működése

Az indukciós hangerősítő rendszerek négy alkotóeleme:

• Hangforrás
• Hurok
• Indukciós hangerősítő
• Vevőegység

Az alábbi képen látható egy mobil indukciós vevő. A rendszer működése során egy áramgenerátoros technológiájú indukciós hangerősítő segítségével elektromágneses mezőt hoznak létre a helyiségben körbevezetett hurok belsejében. A hurok által körbefogott térben tartózkodók hallókészülékének a tekercsében, amennyiben azt a megfelelő állásba kapcsolták, feszültség keletkezik. Ez a feszültség alakul át a beállításnak megfelelő erősségű hangokká. Az induktív hurok, vezeték nélküli hangátvitelt biztosít.

Maga az induktív hurok az indukciós hangerősítőből induló, majd ugyanoda visszatérő áramvezető vezetékhurkot jelent. Ezt a hurkot az akadálymentesítésre kerülő helyiség falai mentén körbe kell vezetni. A hurkot alkotó vezetéket lehet kábelcsatornába a falra szerelni, a padlószőnyeg alá, de a kábelvezetés történhet a mennyezetre, vagy az álmennyezet fölé szerelve is. A legideálisabb a falra szerelt, nagyjából 1-1,5 méter magasságba történő elhelyezés, mert akkor az ülő ember fülmagasságába kerül a vezeték. Az indukciós hurkok elhelyezése és kialakítása minden esetben a helyiség adottságaitól, illetve esztétikai szempontoktól függ. A hurok elhelyezés tervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az indukciós hurok kissé kifelé is sugároz, így gondos tervezést igényel, több egymással szomszédos helyiségben (tantermekben) elhelyezésre kerülő indukciós hurok kiépítése. Számolni kell azzal is, hogy a kialakítás helyének közelében levő nagy vasbeton szerkezetek leárnyékolhatják a jel terjedését.

Nem minden esetben szükséges az indukciós vezetékhurok végigvezetése a helyiség teljes kerületén. Van, amikor elegendő csak egy bizonyos rész elkerítése. Ilyen például a templom indukciós hurok kábelezése, mert itt megfelelő megoldásnak bizonyul, ha csak a padsorok körül kerül kialakításra.

Egy előadóteremben történő alkalmazás esetén a hallókészülék T-állásának hátulütője, hogy a készülék ebben az esetben a hagyományos mikrofonos erősítést nem végzi el. Így míg az M-funkció (mikrofonos funkció) hátránya, hogy csak a közeli hangokat erősíti fel, addig a T-funkció csak a távoli hangokat. Ekkor a hallókészüléket viselő személy jól érti a terem másik felében lévő előadót, a közvetlen közelében lévő hangforrásokat viszont nem hallja. Megoldást jelenthet a háromállású (M, T és M/T) hallókészülék használata.

Az indukciós hurok által felerősített és a hallókészülékbe bemenő jelforrás, a mikrofontól kezdve a stúdió-, a színházi hangosító rendszerek jelei sokfélék lehetnek.

Indukciós hurokerősítő

Az indukciós hurok típusai és kiépítése

A nagyothallók segítésére készült induktív hurkok elhelyezésére a helyiségekben, épületekben, intézményekben kétféle lehetőség kínálkozik.

Telepített indukciós hurok

Egy rögzített, meghatározott helyen, általában a falon, vagy a padlón kiépített induktív hurkot jelent. Mikrofon kerül elhelyezésre (pénztárak, bankok, üvegfallal elválasztott ügyintéző helyiségek esetében a pultnál). Előnye, hogy nagy a hatótávolsága, az indukciós hurok terén belül bármennyi hallókészülék képes fogadni a jeleket. Csatlakoztatható már meglévő hangosító rendszerekhez, de akár riasztó-, vagy tűzjelző rendszerekhez is. Kialakításánál az egyetlen hátrány, hogy megtervezéséhez és kivitelezéséhez szakember igénybevétele szükséges. Itt ugyanis már gondolni kell a hálózati feszültség biztosítására, a kábelek megfelelő és esztétikus elhelyezésére, a jelterjedést befolyásoló tényezőkre.

A hallókészülékek alapból hagyományos módon működnek (M állásba kapcsolva), így a telepített induktív hurkok meglétére az adott intézménynek valamilyen jelzéssel kell felhívni a figyelmet, mert az eszközöket ilyenkor át kell állítani az indukciós jelek fogadására.

Mobil indukciós hurok

Ahol a vezetékes indukciós hurok kiépítése nem oldható meg, vagy túl költséges, esetleg csak 1-2 hallássérültre lehet számítani, ott megoldást jelenthet a hordozható indukciós hurok. A berendezések működése frekvenciamodulált rádióhullámok, és az ezeket használó adó-vevők segítségével történik. Egy adóegység és egy vagy több vevőegységből állnak. Az adó fogadja a hangforrás (pl. mikrofon) jelét, majd a jelfeldolgozást követően rádiós úton szétsugározza a hangjeleket a környezetébe. Az adó jeleit érzékelik a vevőkészülékek, amik a hallássérültek nyakába akasztott személyi induktív hurkok segítségével továbbítják a hangjeleket a hallókészülékhez. Ezt a megoldást egy adott intézmény bármely pontján lehet használni. Működésük akkumulátorról történik.

Indukciós hallássegítő rendszerek alkalmazási helyei

Az indukciós hurkok létesítésére, alkalmazási területeire rendkívül sok mód nyílik lehetőség. A számos variáció közül az alábbiakban a legfontosabbak:

• Otthoni célra, mint pl. telefonálás, tévénézés, zenehallgatás
• Osztálytermek, előadótermek, konferenciatermek
• Színházak, mozik, stadionok, sportcsarnokok
• Templomok, vallási gyülekezeti termek
• Ügyfélszolgálatok, pénztárak, bankok, előcsarnokok, információs pontok
• Idősotthonok, kórházak
• Tömegközlekedési eszközök (taxi, vonat, busz, hajó, várótermek, busz- és vasútállomások, repülőterek).