Az analóg és az IP kamera különbségei

Felbontás

Letapogatás

Tömörítés

Tápellátás

Hang

A felhasználók által néhány éve még kevésbé használt, drága IP kamera manapság szerves része lett a hétköznapoknak. A képalkotását tekintve azonos a “hagyományos” analóg típusokkal. Az egyik jelentős különbség a képtovábbítási módszer, mert az IP kamera a helyi számítógépes hálózaton, vagy az interneten keresztül továbbítja a képeket.

Az analóg kamerák többségénél a képfeldolgozás már sok éve digitális úton történik. A kamerán belüli digitális jelből a kamera a kimeneten analóg videó jelet képez, amit koaxiális kábelen továbbít a digitális rögzítő felé. A digitális rögzítő a beérkező analóg jelet ismét digitalizálja, és a kapott digitális videó jelet tárolja. A két konvertálás, képminőség veszteséget okoz. IP kamera és IP CCTV eszközök alkalmazásával viszont az ilyen digitális-analóg, illetve analóg-digitális jelátalakítások elkerülhetőek. Az IP kamera elsősorban a számítástechnikában használt csavart érpáras UTP kábellel csatlakoztatható a helyi hálózathoz. Az IP kamera hátoldalán nem analóg csatlakozót találunk, hanem a számítástechnikai hálózatoknál megszokott digitális típusú csatlakozót. (Amennyiben egy kamera hátoldalán RJ-45 digitális csatlakozó található, az nem biztos, hogy az egy IP kamera. Találkozhatunk olyan analóg kamerával, amelyet RJ-45 csatlakozóval láttak el, és UTP kábelen történő jeltovábbításra terveztek. Van olyan IP kamera is, amely az RJ-45 csatlakozó mellett, analóg BNC csatlakozóval is rendelkezik.) A vezeték nélküli IP hálózatok folyamatosan fejlődnek emiatt az IP kamerákat vezeték nélküli hálózatokba is beépíthetők.

Az IP kamera saját IP címmel rendelkező szervere biztosítja, hogy a kamera a képeket tömörítve és titkosítva tudja továbbítani az internet, vagy egy számítógép hálózata felé. Az IP kamera szervere rendelkezik egy konfigurálási honlap felülettel, amely a helyi hálózatra vagy az internetre csatlakozó számítógépről elérhető egy WEB böngészővel, vagy a számítógépre telepített videó kezelő szoftverrel és paraméterei állíthatóak. A számítógép böngészőjéből a jogosult felhasználó számára, a kamerába épített mikrofon esetén hallható a környezet hangja, és megtekinthető az IP kamera élőképe.

A legegyszerűbb IP kameráknál, egy egyszerű internet böngészővel figyelemmel lehet kísérni az élőképet, esetleg a videó kezelő szoftver segítségével rögzíthetők is az IP kamera által továbbított képek és videók. Az élőkép figyelés, és a képrögzítés több számítógépen párhuzamosan is történhet.

Egy bonyolultabb IP kamera saját memóriával és szolgáltatásokkal rendelkezik, a kamera mozgatásának lehetősége (például speed dome IP kamera esetén), eseményvezérelt riasztások, vagy automatizált videó rögzítés is lehetséges. Néhány éve jelentek meg az intelligens IP kamerák, olyan szolgáltatásokkal, mint a vevőszámlálás, az arcfelismerés, vagy a közúti záróvonal átlépésének figyelése.

A hálózati kameratípusok választéka ma ugyanolyan, mint az analóg kameráké. Megtalálható az egyszerű beltéri IP kamera, kompakt IP kamera, az IR LED-es kompakt IP kamera, az IP box kamera, az IP dome kamera, és a negyvenszeres optikai zoom-mal rendelkező IP speed dome kamera.

Az analóg és az IP kamera különbségei

Az IP kamera előnyei leginkább az analóg kamera hátrányaival történő összevetéssel szemléltethetők.

Felbontás

Az IP kamera egyik előnye, hogy az analóg CCTV alapját képező PAL (és NTSC) szabvány korlátozott képfelbontását meg tudta haladni. Minél nagyobb a felbontás, annál több részlet látható egy képen. A részletgazdagabb kép sokkal könnyebbé teszi a tárgy- vagy személy azonosítást, ami a video-megfigyelő rendszereknél a legfontosabb elsődleges szempont. A PAL szabvány alapján elérhető legnagyobb felbontás (D1) a 720×576 sor, ami mintegy 0,4 megapixeles felbontást jelent. A piacon még számos 640×480-as felbontású hálózati kamera is található, ma már inkább az 1,3 és a 2,1 megapixeles IP kamera tekinthető általánosnak. AZ IP kameráknak legalább háromszorosa a felbontása az analóg kamerákénál. A 3 és az 5 megapixeles felbontású IP kamera számos gyártó kínálatában található, van akár 29 megapixeles felbontású is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a megapixeles IP kameráknál megapixeles objektívet alkalmaznak. Ami fontos még, hogy az objektív felbontási értékének szinkronban kell lennie az IP kamera felbontásával, anélkül nem biztosítható a kamera felbontására jellemző részlet gazdag kép.

Letapogatás

A PAL szabvány minőségi korlátja a váltott soros képletapogatás (interlace). Az analóg kameráknál minden kép két, némi időeltolódással készült fél képből áll. Ennek a technológiának a hátránya, hogy a gyorsan mozgó személyekről vagy tárgyakról (pl. gépjárművek) készült videók elmosottá válnak. Ez megakadályozhatja az arcfelismerést, vagy a rendszám azonosítást. Az első generációs IP kamerák képalkotása is váltott soros volt, az elmúlt években piacra került hálózati kamerák már általában progresszív képletapogatást alkalmaznak. Az IP kamera egész képe ugyanabban a pillanatban készül, és ezért a kép tiszta és éles lesz.

Tömörítés

Az IP kamera videó adatfolyama tömörítésre szorul, szemben az analóg kamerák tömörítetlen képtartalom továbbításával. Az IP kamera megapixeles felbontása miatt jóval nagyobb képi információmennyiséget továbbít, mint analóg változatai, és mindezt egy általában korlátozott sávszélességgel rendelkező hálózaton keresztül történik. A tömörítés különösen az interneten történő adattovábbítás esetén hangsúlyos tényező. Az IP kamera a telepítés helyén található internetkapcsolatot használja, itt a feltöltési sebesség nagysága a mérvadó, az ADSL kapcsolat esetén jóval kisebb sávszélességet biztosít, mint a letöltés esetében. A hálózat sávszélességének korlátaival számolni kell egy hálózati kamera kiválasztásánál, ezért az IP kamera videó tömörítési technológiája fontos paraméter. Az IP kamerák által használt első videó tömörítési formátum az MJPEG volt, ami lényegében JPEG formátumban tömörített állóképek sorozatából áll. Később jelent meg az MPEG-4 eljárás már jóval nagyobb erőforrásokat igényelt, de jóval nagyobb tömörítési arányt is biztosított. A legújabb kompressziós módszer a H.264 (MPEG-4 Part 10 vagy MPEG-4 AVC), ami jelenleg a leghatékonyabb tömörítési formátumnak számít, és mintegy 30-50%-al nagyobb tömörítésre képes, mint az MPEG-4.

Tápellátás

A hálózati kamerák telepítésénél lehetőség van a PoE (Power over Ethernet) szabvány alkalmazására, amely biztosítja az ugyanazon kábelen történő adatátvitelt és tápfeszültség ellátást is. A analóg kamerák módszerével szemben, nem szükséges külön videokábelt és külön tápkábelt kiépíteni. A PoE tápellátás szünetmentes tápegységgel történő kiegészítésével még áramszünet esetén is működőképes maradhat, az IP kamera és az IP hálózat egyéb eszközei. A PoE tápellátás csak egy lehetőség, amit nem lehet minden körülmények között alkalmazni – például, ha nagy az eszközök áramfelvételi igénye (fűtött kültéri kameráknál), vagy nagyobb teljesítményű speed dome kamerák mozgatásakor.

Hang

Az IP kamera képes a kamerába épített, vagy a hozzá csatlakoztatott mikrofon által felvett hangot is továbbítani ugyanazon a hálózati kábelen át, mint amelyen a videó- és a vezérlő jelek haladnak. Az analóg kameráknál ez csak külön kábelezés kiépítésével oldható meg. A hangjel a videojellel szinkronizáltan kerül továbbításra, és a hangátvitel kétirányú is lehet.

Az alábbi táblázatban az analóg és az IP kamera főbb különbségeit és jellemzőit találhatóak